wrapper

Aktuális

Zsámbék Város Fejlesztési Ciklusprogramja


Vezetői munkacsoport megbeszélés zárójelentése
2015. június 15.

Bevezető gondolatok a városfejlesztésről, stratégiai tervezésről

A városfejlesztés egyedi projektek, programok végrehajtásából álló, sokszereplős, egymással időben és térben párhuzamosan zajló, de egymással nem feltétlenül összehangoltan megvalósuló folyamatok eredője. Ezért a közszféra által irányított beruházások közvetlen felelősségén túl a magánszektor fejlesztő motivációinak megértése és egyéni stratégiáinak orientálása is az önkormányzat közvetett feladata és felelőssége. Hogy képes legyen ezt a „karmesteri” szerepet betölteni szüksége van reális alapokra tervezett, világos jövőképre és az ennek elérését célzó stratégiára, amely megfogalmazza azokat az értékválasztásokat, amelyek érvényesítése révén a kitűzött célok elérhetővé válnak.
A városfejlesztési stratégia akkor lesz eredményes, ha a taktikai és operatív döntések – a szabályozási tervek készítése, a vagyongazdálkodási politika kialakítása, a közszolgáltatásfejlesztések, a saját beruházások tervezése, a pályázati források megszerzése és felhasználása, illetve a harmadik felekkel történő megállapodások megkötése és mindezek végrehajtása – során következetesen érvényesülnek az abban megfogalmazott értékválasztások.
Montecuccoli híres mondása szerint a háborúban a győzelemhez mindössze három dologra van szükség: pénzre, pénzre és ismételten pénzre. Békeidőben is igaz, hogy komplex beruházások létrehozása, vagy komplex rendszerek átfogó igényű fejlesztése rengeteg anyagi ráfordítással jár. A kérdés csupán az, mennyiben előfeltétele a sikeres fejlesztés végrehajtásának a megvalósításhoz szükséges saját forrás azonnali és teljes körű rendelkezésre állása és vajon tényleg pusztán a pénzen múlik minden? A pénz segítségével valóban megítélhető a siker: a jól megfogalmazott, valós igényekre válaszoló program vagy projekt képletesen szólva „megtalálja” a megvalósításához szükséges forrásokat. Tehát a forrás megléte nem előfeltétel, hanem a megvalósíthatóság indikátora…
Városfejlesztési stratégiát többféle módszerrel lehet készíteni, azonban a stratégia sikere elsősorban attól függ, hogy a stratégia megfogalmazásáért, majd később a végrehajtásáért felelős városvezetés meggyőződését tükrözi-e, azaz elég erős-e a megalapozása annak érdekében, hogy rövidtávon kecsegtető előnyökért ne adják fel annak alapvető értékválasztásait. Ezért fontos, hogy ne csupán „kötelező feladatként”, külsős szakértőkre támaszkodva készüljön a stratégia.
Zsámbék választott vezetőinek, jegyzőjének és főépítészének részvételével 2015. május 29- 30.-án Esztergom-Búbánatvölgyben tartott munkamegbeszélés, „vezetői elvonulás” segített megfogalmazni azokat a legalapvetőbb célokat, amelyekért közösen fognak dolgozni az önkormányzati ciklus folyamán.
Jelen dokumentáció tartalmát a munkacsoport megbeszélés résztvevőinek, Zsámbék város vezetőinek a munkája alapozta meg, amelyet a moderátor rendezett egységes dokumentumba.

Zsámbék Város Fejlesztési Ciklusprogramja

Kiindulópontok

A jövőkép megfogalmazásához kétféle módszer kínálkozik. Egyrészt megpróbálhatunk a múlt és a jelen tapasztalataiból kiindulni, megvizsgálni különböző indikátorok segítségével a kirajzolódó tendenciákat, meghatározni a legjelentősebb gondokat és a kirajzolódó trendekre és ok-okozati összefüggésekre alapozva meghatározni a jövőt alakító legfontosabb tényezőket. Ez a módszertan egyfajta „tükrözés”, szembenézés a realitásokkal, de alapvetően a múltból építkezve kíséreli meg a jövőt feltárni. Kicsit hasonlít egy olyan autóvezetőhöz, aki kizárólag a visszapillantó tükörbe nézve vezet.
A másik módszer a jövőre, egyfajta idealizált „megoldásra” fókuszál, ezt a megoldást veszi nagyon részletes vizsgálat alá és próbálja meg minél több részletét kimunkálni.
Munkahipotézise, hogy valamilyen csoda folytán elérhető a kívánatos jövő, meg kell tehát fogalmazni, hogy mi lenne másként, ha ez bekövetkezne. A fókuszban a megoldás, a siker áll – a jelenbeni, de múltbeli sikerekből is leszűrhetők tanulságok, amelyek a jövő megfogalmazását elősegítik. A jövőkép megfogalmazását az erőforrások, a készségek és képességek tudatosítása segítik a megoldás-központú „jövőtervezési” módszer alkalmazása során.
Kétféle tervezői szemléletet azonosítottunk: a totális dizájn mindenre kiterjedő módon rögzíti a fejlesztés keretfeltételeit, amelyeket exkluzívnak tekint és a megvalósítás során következetesen véd mindenfajta változtatástól. A szabályozási tervezés hazai gyakorlata nagyon hasonlít erre a tervezési módszertanra, kimondatlanul ugyan, de a megfogalmazott fizikai-jogi keretrendszert konzekvensen védi, többek között azzal, ahogyan a szabályozási tervek módosítását bürokratikus eljárásokhoz köti, megnehezítve és lelassítva az adaptációt. A terméktervező ezzel szemben nem törekszik a totális dizájnra, hanem prototípusok, kísérleti verziók sorozatát hozza létre, amelyeket folyamatosan tesztelve, mintegy bevonja a majdani használót a tervezési folyamatba. Ráadásul a végeredmény létrehozásával sem áll le a fejlesztési folyamat, hiszen újabb és újabb verziók jönnek létre, egyrészt a felhasználói visszajelzések, másrészt a konkurens termékek tapasztalatainak integrálása révén.
Noha az európai városfejlődés bizonyos periódusaiban a kialakult helyzetre nagy léptékű, „totális megoldásra” volt szükség, így a XIX. században a víziközmű-hálózatok kiépítésére, vagy a beépítés egységes szabályozásának bevezetésére. Napjainkra a sikeres városok a felülről irányított fejlesztések és az alulról érkező kezdeményezések érzékeny egyensúlyára törekedve képesek gazdasági jólétet, környezeti fenntarthatóságot és a kisebb-nagyobb helyi közösségekbe szerveződő lakosság számára javuló életszínvonalat biztosítani.

A tervezés folyamata

A fenti gondolatok mentén Zsámbék fejlesztési céljainak meghatározásakor a „madártávlati” perspektíva helyett a „szemmagasságból” érzékelhető valóságra vetettünk pillantást. Ahhoz, hogy a város sikeres legyen és saját jövőjét aktívan képes legyen megformálni, partneri kapcsolatrendszert kell építenie.
Ahogyan egy üzleti vállalkozás – mint például egy korszerű mobiltelefonos applikáció kifejlesztése – két pilléren nyugszik, úgy Zsámbék jövőjének záloga is a „felhasználói élmény minősége” és a „befektetésre való alkalmasság” egymással összefüggő szempontja határozza meg. Ahogyan egy jól eltalált mobil készülék vagy applikáció, amely sok felhasználó megelégedését szolgálja, hamar felkelti a kockázati tőke érdeklődését úgy az a település, amely jó életminőséget és kedvező gazdasági klímát biztosít, felkelti a fejlesztők és befektetők érdeklődését.
Zsámbék esetében a város lakói és az itt vállalkozók életminősége, illetve gazdálkodásuk feltételeinek minősége a meghatározó „felhasználói élmények”, míg a városban rejlő lehetőségek és a tágabb térben elfoglalt versenyhelyzete alapján keltheti fel végfelhasználó (szakmai) befektetők vagy ingatlanfejlesztők és pénzügyi befektetők figyelmét. Ugyanezen logika mentén van lehetőség a belső erőforrások visszaforgatására is, azaz, hogy az itt megtermelődő profit nem más településen keressen további befektetési lehetőséget, hanem helyben történjenek új befektetések.
Az elemzés során a legfontosabb célcsoportokat, a város „használóit”, a város számukra nyújtott szolgáltatásait, az érzékelt minőséget (élményt), az érzelmi azonosulás tényezőit vettük számításba, kitekintve a sikerhez szükséges befektetői szempontokra is, elsősorban arra, hogy a kockázati tőke egy befektetési döntés meghozatala során mennyire fontosnak tartja a vállalkozás, jelen esetben a település irányítóit, menedzsmentjét.
Munkamódszer tekintetében elsőként egy közelmúltbeli sikeres példát elemeztünk, majd az egyes lakossági célcsoportok szemszögéből határoztuk meg, hogy melyek lesznek azok a sikerek (vezetői értékválasztások), amelyek az adott célcsoport számára is fontos értéket képviselnek a ciklus végén.
Ezt követően a csoport a jelen erőforrásait határozta meg, immáron a célcsoportok funkcionális jellemzői (lakossági csoportok, ezen belül családos és idősebb korosztály, a gazdasági érdekek, vállalkozók valamint a városba látogatók szempontjai) alapján. A hagyományos „erőség-gyengeség” és „lehetőség-veszély” mátrix helyett a perspektívákat előtérbe helyező SCOP elemzést használtuk: erősségek – kihívások – lehetőségek – előrehaladás szempontjai szerint rendszereztük az egyes csoportok szempontjait.
A részletesen feltérképezett tényezők eredőinek és a megfogalmazott jövőkép-elemeknek az integrációja révén fejlesztési akciók kerültek azonosításra. Ezeket a megvalósítás nehézsége és a várt hatások alapján rendeztük sorrendbe. Az akciók megvalósítására egy-egy felelős vállalkozott, akik segítők közreműködésével fogják részletesen megtervezni és megvalósítani ezeket.
A múltbeli siker jó példája volt a Városőrség létrehozása. A siker legfontosabb értékmérője, hogy a Városőrség nemcsak megalakult, hanem fenn tudott maradni, és érezhető változást hozott a lakosság biztonság-érzetében, amelynek alapja a betörések és lopások számának jelentős csökkenése. A siker záloga a Városőrség alapítójának és az őt az elképzelés megvalósításában támogató szűkebb közösség elkötelezettsége volt. Ezt a fajta összefogást és felelősségvállalást kell a fejlesztési akciók során megvalósítani és a lakosságra, vállalkozásokra kiterjeszteni a jövőben.

Jövőkép elemek azonosítása: megfogalmazott célállapotok

A fenti folyamat rész-eredményeként az alábbi csoportokba rendezett felsorolás foglalja össze mindazon, közösen meghatározott jövőbeni eredményt, amelyek megvalósítása a ciklusprogram sikeres teljesítését jelentik.

Közösségépítés, találkozási lehetőségek bővítése:

 Főtér projekt további ütemeinek megvalósítása, közösségi terek
 Pihenőparkok fejlesztése (padok elhelyezése), játszóterek kialakítása
 Közösségi ház
 Nagycsaládosok, nyugdíjasok klubja
 Közösségépítő aktivitások (játék, programok)
 Köszöntés, elismerés, személyes megszólítás

Városi komfortérzet és kommunikáció javítása:

 Közbiztonság, közlekedésbiztonság javítása, együttélési szabályok tudatosítása
 Járdák, közterületek minősége, karbantartása, üzemeltetése (településtisztaság)
 Környezettudatosság, környezetszépítés fejlesztése
 Kommunikáció a lakosság, vállalkozások felé, személyes megszólítás és fórumok, klubok, közösségi találkozási alkalmak szervezése
 Helyi újság (online, offline)
 „Kiszámítható döntéshozatal” (vállalkozóbarát)
 Hivatali ügyintézés ügyfélbarátabbá tétele és hatékonyságának javítása
 Településrendezési eszközök
 Befektetésösztönzés, új vállalkozások betelepülésének segítése (ösztönző adórendszer)

Sport-rekreációs fejlesztések:

 Biztonságos kerékpározás feltételeinek fejlesztése
 Kerékpársáv (útvonalak) kijelölése, tárolók
 Sportolási lehetőségek bővítése
 Gördeszka park, street workout, kerékpáros ügyességi pálya, műfüves sportpálya
 Kirándulási lehetőségek bővítése
 Közösségi kirándulóhely, erdei tornapálya, turista utak fejlesztése

Városi szolgáltatások fejlesztése:

 Egészségház
 Szakrendelések, gyermekorvosi ellátás, fizikoterápia
 Helyben elérhető szolgáltatási paletta és színvonal fejlesztése
 Új ravatalozó
 Úthálózat fejlesztése, karbantartása (elkerülő út)
 Járdák építése
 Utcakép javítása
 Kevés bürokrácia, gyors ügyintézés, együttműködő stáb, szervezeti kultúra
 Átlátható döntéshozatal
 Oktatás fejlesztése (színvonal, igények felmérése és kommunikációja)
 Szociális háló

Vendégforgalmi potenciál kibontása:

 Sokszínű programkínálat, színvonalas rendezvények
 Komplex élménytér
 Romtemplom környékének fejlesztése, látogatóközpont
 Értékek (kevésbé frekventáltak) bemutatása (rendbetételükkel együtt)
 Városimázs (‚jó itt lenni’) fejlesztése, kommunikációja
 Jó étterem, vendéglátással összefüggő szolgáltatásfejlesztés
 Információs rendszer
 Zsámbék kártya

Stratégiai akciók meghatározása a településfejlesztési fő célok mentén

Cél: a kommunikáció javítása, tettre kész polgárok megszólítása a közösségi célok támogatása érdekében

1. VIP lista és személyes megkeresés
2. Vállalkozók megszólítása (fórum, üzleti reggeli)
3. Közösségi tervezés, tematikus programokhoz kapcsolódóan (Főtér, kerékpáros közlekedés, stb.), ezekhez kapcsolódó fotó/rajz pályázat, stb.
4. Online kommunikáció fejlesztése (honlap, programnaptár)
5. Zsámbék kártya, támogató kártya (kedvezmények)
6. Ajánlott helyi szakemberek listája
7. Díjak, elismerések alapítása
8. Zsámbéki TED megszervezése (helyi szellemi kapacitások feltérképezése)

Cél: Zsámbék fejlesztési potenciáljának kibontakoztatása

9. Tematikus fejlesztési konferenciák szervezése ismert, sikeres vállalkozók bevonásával
10. Fejlesztési ajánlatok, potenciális projekt-portfolió kiajánlása vállalkozóknak
11. Turisztikai koncepció
12. Profi rendezvényszervező bevonása (lebonyolításra)
13. Romtemplom látogatóközpont

Cél: Zsámbék pozíciójának javítása, az életminőség és komfort javítása

14. Légkábelek kiváltása földkábelre
15. Minden évben egy utca felújítása
16. Egészségház
17. Zöldterületek fejlesztése
18. Műfüves sportpálya
19. Színház a városban
20. Művésztelep
21. Felsőoktatási program vagy intézmény városba vonzása
22. (Városimázs „Jó itt lenni” formáló program)
23. Hivatali működés javítása (külső és belső kommunikáció, feladatok, kompetenciák világos leosztása)
24. Fejlesztést elősegítő szabályozási környezet kidolgozása
25. Szociális háló (lakásgazdálkodás és közfoglalkoztatás)
26. Önkormányzati cég

Prioritások és megvalósítás

A legnagyobb hatású és legkönnyebben megvalósítható akciókkal kezdve lehetővé válik a városfejlesztési célok megvalósítása. A nehezebb vagy kisebb hatású feladatok sem feltétlen szorulnak háttérbe, de ezek hosszabb előkészítést igényelnek, és eredményük lassabban érik be. Külső források bevonásához azonban minden egyes megvalósítandó akciónak olyan előkészítettségi szintet kell elérni, ami egy esetleges partner, vagy pályázati lehetőség megjelenésekor azonnal lehetőséget ad a megvalósításra.
Az alábbi ábra mutatja a kialakult sorrendet. Négy nagyobb csoport került lehatárolásra: a legkönnyebb, legnagyobb hatással bíró akciók (1, 4, 7, 15), a jelentős hatású, de nagyobb erőfeszítést igénylő akciók (2, 9, 10, 16, 17, 19, 23), a szintén jelentős hatású, nagy erőfeszítést igénylő akciók (3, 11, 18, 24), illetve a kifejezetten nehezen megvalósítható akciók (13, 14, 21). Olyan akció, amelyik nagyon kis hatással bírna nem lett megfogalmazva, így a közepes hatásúnak értékelt akciók közül a 6-os az első, a 20-as a második, az 5 és 25 a harmadik, míg a 8 számú a legutolsó csoportba sorolódott.
A cselekvési prioritások meghatározása (könnyűség-hatás mátrix segítségével) (az ábrán szereplő számok az előző fejezetben felsorolt akciók sorszámai) Az alábbiakban az egyes feladatok, felelősökkel kerülnek nevesítve. Az egyes feladatok lehetséges tartalmi kibontására, kompetencia- és erőforrásigényére és időbeli átfutására vonatkozóan szakértői javaslat szerepel a dokumentációban (ez a rész már nem képezte a munkamegbeszélés tárgyát).
Javasolt az egyes akciókra a felelősök által önálló terv rögzítése (1-2 oldal) írásban, amely a fő célt, az akcióval megszólítani kívánt célcsoportot, az elérni kívánt ideális helyzetet, az akció megvalósításának folyamatát (rész-célok, részfeladatok) és az időbeli ütemezést, határidőket rögzíti. Ahol szükséges a jogi, ügyrendi lépéseket is fel kell tüntetni, hogy a szükséges határozatok időben meghozhatók legyenek. Ezek elkészültét követően javasolt a különböző projektek ismételt együttes áttekintése, valamint az idő, a kompetencia- és az erőforrásigény rendszerezése.

VIP lista - felelős: Marthi Zsuzsa, segítő: Horgos Zsolt

A település jövőjét meghatározza az érte tenni akaró közösség. Zsámbék sikerének záloga a közösségi összefogás és felelősségvállalás. Ennek megalapozása a településért tenni akaró, a település életére meghatározó hatással bíró véleményformálók, közösségi, gazdasági vezetők, meghatározó személyiségek megszólítása, az önkormányzat és a véleményformálók kisebb-nagyobb közössége közötti partneri viszony kialakítása.
A feladat magába foglalja a megszólítandók körének és a partneri viszony lehetséges területeinek azonosítását, személyes kapcsolatfelvétel módjának meghatározását (egyéni kapcsolatfelvétel, kisebb csoportok megszólítása, tematikus találkozók szervezése, stb.). Az erőforrásigény elsősorban a személyes kapcsolatépítés miatt jelentős és nehezen delegálható (az adatbázis építés, karbantartás kivételével). Átfutási idő 3-6 hónap.

Helyi szakemberek listája - felelős: Barsi Árpád, segítők: Marthi Zsuzsa, Mayer László

Míg a VIP lista elsősorban az önkormányzat és a városlakók közötti kapcsolatépítést, a helyi szakemberek listája a lakosságot és a helyi vállalkozókat kapcsolja össze, egyrészt felhívva a figyelmet a kényelmesen, közelben elérhető szolgáltatások körére, másrészt támogatva a helyi gazdaságot azzal, hogy a helyben végzett szolgáltatások igénybevételére ösztönöz.

Díjak, elismerések - felelős: Rainer Ferencné, segítő: Marthi Zsuzsa

A meglévő rendszer továbbfejlesztése, javaslat kidolgozása elismerések jellegének és az elismerendők (illetve a javaslattevők) körére vonatkozóan, valamint a díjak átadására vonatkozó javaslat (rendezvénynaptár, jeles napok, stb. összefésülése), valamint a díjak formája, az elismeréssel járó esetleges jutalmak és ezek költségvonzata is megtervezendő. A feladat egy-két hét alatt némi közös gondolkodással végrehajtható. A kialakítandó rendszert úgy érdemes kialakítani, hogy az nyitott legyen további javaslatok, kezdeményezések befogadására, és szolgálja a partnerség építését, tovább építse a személyes kapcsolati hálót. A díjazott és zsűritag egyaránt a közösség elismerését élvezi, amely a példaképeket emberközelbe hozza

Online kommunikáció - felelős: Nagy Nándor, segítők: Marthi Zsuzsa, Horváth László

Folyamatban van a városi honlap fejlesztése. Felmerült a helyi vállalkozók, szolgáltatások megjelenítésével való kiegészítés. A kommunikáció átfogóbb stratégiájának kidolgozása során a célközönség igényeinek megismerése, az információk körének (források, címzettek) azonosítása, a különböző csatornák jelentőségének feltérképezése alapján lehet beazonosítani azokat a felületeket, amelyeket Zsámbék a különböző felhasználóival való kommunikációra a leghatékonyabban fel tud használni.
A megbeszélésen a rendezvénynaptár, valamint a szolgáltatások és a rendezvények elérhetőségi információi szerepeltek feladatként, de a honlap szolgálhatja még a friss hírek publikálását, a közösségépítést, a turisztikai igények felkeltését, és az online felületek az egyoldalú információ-közlés mellett a visszajelzésre is alkalmasak.
A feladat magas minőségben történő kivitelezése érdekében felmerülhet külső szakértő bevonása. A feladat komplexitása miatt 3-6 hónap átfutási idővel becsülhető és érdemes kikérni a városlakók véleményét is (pl. közösségi tervezés, fókuszcsoportos beszélgetések, ill. vállalkozói reggeli egyik témája lehet).

Egy utca per év - felelős: Bittó Róbert, segítő: Horgos Zsolt, Marthi Zsuzsa

Közterület-felújítások programozása, műszaki és városfejlesztési szempontok szerint. A műszaki problémák súlyossága és városszerkezeti, közlekedési hálózati szerep alapján történő sorrend kialakítása, kommunikálható programba rendezése. Műszaki-jogi szempotok mérlegelése szükséges, az előzetes felmérés delegálható. Átfutási idő 2-3 hónap.

Vállalkozók megszólítása - felelős: Horváth László, segítő: Marthi Zsuzsa

A VIP lista készítéséhez kapcsolódva rendszeres vállalkozói kapcsolattartást szolgáló „reggelik” szervezése, amelynek célja egyrészt a fejlesztési elképzelések, célok megismertetése, a vállalkozók részvételi lehetőségeinek bemutatása, másrészről a vállalkozások igényeinek, érdekeinek, motivációinak megismerése a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés érdekében.
A sikeres megvalósítás két fő alapja a tartalmi relevancia és a vonzó formai kivitelezés. A tartalomra vonatkozóan egy évre előre szükséges rögzíteni, hogy milyen témákban, milyen rendszerességgel történjen meghívás, a formára vonatkozóan a „reggeli” max. 2 órás, viszonylag korai kezdést és kávéházi környezetet feltételező, oldottabb hangulatú találkozó. A feladat a VIP listához kapcsolódva ugyanazon erőforrásokkal végezhető, azonban átfutási ideje nem több, mint egy-másfél hónap (az első alkalom megszervezésére, utána már rutinfeladat, néhány napos előkészítéssel). Az Önkormányzat anyagi ráfordítása szponzorok bevonásával (vendéglátó hely, egy-egy rendezvény gesztor) csökkenthető.

Fejlesztési konferencia szervezése - felelős: Marthi Zsuzsa, segítő: Horváth László

Zsámbék jövőképének további formálása, a tágabb és szűkebb térségben, valamint helyben fellelhető tudások kiaknázása, bővítése, siker receptek, jó gyakorlatok megismerése mellett a tematikus programok külső szakemberek, potenciális befektetők, vállalkozók érdeklődésének felkeltésére, a partnerség építésére, városmarketing-kommunikációs eszköznek is tekinthető szakmai találkozók, előadások, fórumok, konferenciák szervezése. A tartalmi koncepció kidolgozása 1,5 hónap, az egyes konferenciák megszervezése 3-4 hetet vesz igénybe tartalomtól, résztvevők számától függően. Fontos, hogy lehetőség szerint konferenciaszezonban, de mégsem rivalizáló rendezvények időpontjában, vagy ahhoz közel kerüljön megrendezésre. A szervezés kapcsolódhat a VIP listához annyiban, hogy a megszólítottak körében is lehet ötleteket gyűjteni, kapcsolatrendszerekre rákérdezni, hiszen a konferenciák egyik célja a külső információáramlás mellett a belső erőforrások megmozdítása is.

Projekt portfolió - felelős: Bittó Róbert, Horgos Zsolt, segítő: Marthi Zsuzsa

Zsámbék fejlesztési lehetőséget jelentő területeinek, tulajdonviszonyoktól független egységes adatbázisba szervezése és promóciója. A területek kívánatos fejlesztési tematikájának, intenzitásának bemutatása, a figyelem felhívása a kedvező lehetőségekre, adottságokra. A megvalósítás jogi-műszaki feltételrendszerének objektív bemutatása. Marketingkommunikáció célcsoportokhoz rendelt eszközeinek és csatornáinak meghatározása, részletes feladatterv, „kiajánló füzet” készítése (elsősorban elektronikus adatbázis, aminek van könnyen előállítható és kézbe is adható formátumú kiadvány megjelenése is). Az előkészítés becsült időigénye 3-4 hónap.
Az akció szervesen kapcsolódik a településrendezési eszközök felülvizsgálatához, valamint a helyi vállalkozók és külső befektetők megszólítását célzó eseményekhez is (vállalkozói reggeli, tematikus konferenciák).

Zöldterület-fejlesztés - felelős: Jakosáné Palkó Petra, Horgos Zsolt, segítő: Mayer László, Bőhm András

Az akció során feltérképezésre kerülnek a zöldfelületek, természeti értékek, és javaslatokat dolgoz ki az azokkal kapcsolatos fejlesztési feladatokra, a tervezett használatra, a megvalósításba bevonhatók körére, a megvalósítás közösségi akcióira. Lényeges elem a társadalmi kommunikáció, a szűkebb környezetükért aktívan felelősséget vállaló, vagy ebben motiválható kisebb közösségek, „szomszédságok” megtalálása, aktivizálása, jó példák megvalósítása, ezek kommunikációja.
Az első néhány kisebb beavatkozás, „kampány” előkészítése néhány hetet vesz igénybe, de alapvetően egy folyamatos munkáról van szó, amit kapcsolni lehet a közösségi tervezési akciókhoz is. Megvizsgálandó, hogy milyen önkormányzat anyagi forrás biztosításával lehet motiválni az önkéntes munkát (pl. növények, munkaeszközök biztosítása), ill. mi az, ami támogatásként akár helyi vállalkozóktól, vagy a tenni akaró lakosoktól várható.

Hivatali működés javítása - felelős: Horváth László, segítő: Dr Lesnyiczky Katalin A hivatali napi működés hatékonyságára és felhasználó-baráttá tételére vonatkozó javaslatok kidolgozása. A rendszerbe foglalt célok, irányelvek, feladatok, hatáskörök, posztok, belső kommunikáció, kontroll kiépítése a cél.
Az információáramlás, az utasítási és végrehajtási rendszer átláthatóvá tétele, a felelősségi körök és funkciók egyértelmű meghatározása és számonkérése, ami a vezetők és a beosztottak mindennapi munkáját teszi hatékonnyá, egyúttal lehetőséget ad az ügyfélközpontú szolgáltatásfejlesztésre is.
Előkészítés várható időbeli átfutása kb. 2 hónap. Felmerülhet külső szakmai segítség igénybevétele a szervezetfejlesztés, ill. a működési audit tekintetében.

Színház a városban - felelős: Racsmány Dömötör, segítő: Nagy Nándor

A nagy múltú színházi műhely produkcióinak a városi környezetben, a romtemplomnál, a főtéren, vagy más erre alkalmas helyszínen történő bemutatása, a színház programjainak a város szövetében történő megjelenítése. Elsősorban személyes kapcsolatfelvételt és a lehetőségek közös feltárását igényli, majd konkrét műsorterv alapján lehet a helyszíneket – elsősorban alkalmasságuk, a megvalósítás költségei – alapján rangsorolni.
Konkrét előadások megvalósításának részletes, időkeretbe rögzített feladatlistájának kidolgozása. Az előkészítés becsült átfutási ideje 2-3 hónap, a konkrét események megtervezése ennél kevesebb vagy több időt is igénybe vehet.

Profi rendezvényszervező bevonása -felelős: Nagy Nándor, Horgos Zsolt, segítő: Barsi Árpád

Zsámbékon a helyi identitás és a közösség számára, az idegenforgalmi vonzerők tekintetében és ebből következően helyi gazdaság szempontjából is jelentős a rendezvények szerepe, ezért ezek minőségi megszervezése és lebonyolítása megfelelő referenciákkal, szakmai és tárgyi felkészültséggel rendelkező vállalkozó(k) bevonását igényli, akik ezen rendezvények megvalósítási körülményeit a város rangjához és az események jellegéhez méltóan tudják biztosítani.
A feladat 1-2 hónap átfutási idővel, elsősorban a referenciák begyűjtésével, előminősítő ajánlatkéréssel valósítható meg, a végső listán szereplő cégek, vállalkozók pedig megversenyeztetve választhatók ki egy-egy rendezvényre.

Közösségi tervezés - felelős: Marthi Zsuzsa, segítők: Nagy Nándor, Horváth László, Horgos Zsolt

A közösségi tervezés eszköztára alkalmas a különféle csoportok célzott megszólítására, a városfejlesztési koncepcióhoz további értékes szempontok gyűjtésére, a közösség építésére, valamint növeli a társadalmi békét, a városfejlesztési akciók megvalósítása során a közösségi részvételt: Segít a forrásszervezésben is, mert növeli a kapcsolati hálót, az akciókhoz a kommunikáció révén felépíti a megfelelő a politikai támogatottságot is.
A szűkebb körben megvalósítható fókuszcsoportos megbeszélések, amellett hogy a helyi vezetés számára lehetőséget adnak például a helyi vállalkozásokkal való konzultációra, a vállalkozók egymás közötti kapcsolatainak fejlesztésére, lehetséges együttműködés és szinergia feltárására is alkalmasak. Olyan célcsoportok megszólítására is lehetőséget adnak, akik egy hagyományos fórumra nem jönnének el, illetve ha el is jönnek jellemzően a ’csendes többséghez’ tartoznak, és nem nyilvánítanak véleményt.
A nagyobb, akár a város egyéb rendezvényeivel, közösségi eseményeivel együtt megszervezésre kerülő „várostervező piknik”, vagy „ötletbörze” rendezvények szintén alkalmas és általában kedvező visszhangot kiváltó programok, amelyek több célcsoport párhuzamos megszólítása mellett a városvezetés célkitűzéseinek aktív politikai kommunikációjára is teret biztosítanak.
A megvalósítás, saját ill. külsős szervező bevonásával, jellemzően eseményenként 2-3 hónap előkészítést igényelnek (nagyobb rendezvények, a kisebb fókuszcsoportos, tematikus fórumok ennél rövidebb idő alatt megszevezhetők).

Turisztikai koncepció - felelős: Racsmány Dömötör, segítő: Jakosáné Palkó Petra, Rainer Ferencné, Bittó Róbert

Feltérképezi a turisztikai vonzerő infrastrukturális („hardver”) és tartalmi („szoftver”) elemeit, javaslatokat ad azok fejlesztésére, a bevonható, bevonandó kompetenciákra, forrásokra, partnerekre.
Megkezdett munka, folyamatban van az elkészítése.

Műfüves focipálya - felelős: Bittó Róbert, segítők: Nagy Nándor, Horgos Zsolt, Horváth László

Fel kell térképezni a projekt célcsoportját, meg kell őket szólítani, és a megvalósításba bevonni. A projekt költségvetését el kell készíteni, és forrást szervezni, ennek ismeretében a megvalósításra ütemtervet kell készíteni. Átfutási idő 1 hónap.

Ökológiai koncepció - felelős: Böhm András, segítők: Nagy Nándor, Mayer László, Barsi Árpád

Az értékes növény- és állatvilágot fel kell térképezni, védelmi javaslatot kell kidolgozni, illetve végig gondolni, hogyan mutatható be a nagyközönségnek, hogyan lehet oktatási célra is felhasználni, kiket lehet bevonni a projektbe, őket megszólítani, és megvalósítási tervet kell készíteni. Az akció időbeli átfutási ideje 2-3 hónap, megfontolandó szélesebb körben meghirdetett társadalmi akció keretében civil szervezetek, lakóhelyi közösségek bevonása az értékkataszter felállításában, ill. külső szakértő bevonása a szakági munkarészek véglegesítéséhez.


Utoljára frissítve: 2019. szeptember 18., szerda

Impresszum

A www.zsambek.hu oldalain található tartalom Zsámbék Város Önkormányzata és a Zsámbéki Polgármesteri Hivatal tulajdonát képezi. Előzetes írásos hozzájárulás nélkül tilos a weboldal egészének vagy részeinek bármilyen formájú közzététele, sokszorosítása, terjesztése, forgalomba hozatala.

Látnivalók

Barokk Templom
A Keresztelő Szent János ...
Immaculata-emlékoszlop
Az emlékmű mai formájában nem ...
Józsefvárosi pinceterület
Összefüggő zöld sziget Zsámbék ...
Lámpamúzeum
Lámpamúzeum a Guiness rekorder ...
Pestis Kápolna
Zsámbék határában az Angyal ...
Romtemplom és Kőtár
Zsámbék egyedülálló ...
Szent Vendel domborműves népi lakóház
Zsámbék egyik legrégebbi, 1740 ...
Törökkút
A szokatlanul nagy méretű ...
Zárdakert
Romantikus, tóval, szökőkúttal, ...

Zsámbék anno - galéria