Horváth László polgármester beszédében a város vértanúira utalva megjegyezte, hogy Zsámbék polgárai megkapták azt a lehetőséget - ha úgy tetszik kegyelmet - az ősöktől, hogy mindkét nagy nemzeti ünnepen, mindkét szabadságharc kitörésének napján egy-egy zsámbéki sír előtt tudnak megemlékezni. „A két sír, az útszéli keresztekhez, a templomhoz és szentjeink példájához hasonlóan erre emlékeztet mindannyiunkat.”
1956-hoz kapcsolódóan Horváth László három személyt emelt ki. Elsőként Domokos Kázmért, aki 25 évvel ezelőtt írta meg 1956-os szabadságharc zsámbéki hősének és mártírjának Kmetz Mihálynak a történetét, aki felfoghatatlanul fiatalon, 18 évesen vesztette életét Budapesten a Logodi utcában. „A tiszteletére elhelyezett emléktábla előtt állunk ma és minden október 23-án.” A harmadik személy szintén a Kmetz Mihály nevet viselte. Ő az 56-ban fegyvert ragadó és a szabadságharcosok közé álló unoka nagyapja és példaképe, akinek neve, a közeli templomkertben álló I. Világháborús emlékmű tábláján szerepel, ő is életét adta Magyarországért.
„Nincs nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért” - olvassuk az Evangéliumban. - Ez a keresztény hagyomány az a közös pont, amiben összekapcsolódik a fent említett három zsámbéki élete, története a mi életünkkel és minden előttünk, most és utánunk élő zsámbékival egyaránt – mutatott rá a polgármester, aki végezetül felhívta rá a figyelmet, hogy 1956. hősei példát és olyan világos alapot adtak a magyarság számára, amely beláthatatlan hosszú ideig jelenthet biztos támaszt a nehézségek során.
- Számunkra a szabadság életösztön és tudjuk jól, hogy védeni kell mert különben elveszik. A magyar egy szabadságharcos nemzet. A szabadságot soha nem kaptuk ingyen, mindig meg kellett harcolnunk érte és mindig meg is kellett védenünk – kezdte ünnepi beszédében Menczer Tamás. Az országgyűlési képviselő emlékeztetett rá, hogy 1956. októberében a magyarok hoztak egy világos, egyértelmű és félreérthetetlen döntést, amelyre az egész világ felfigyelt.
„Ez a döntés arról szólt, hogy a szabadságunkat, szuverenitásunkat, függetlenségünket nem adjuk. Nem vagyunk és nem leszünk alárendelve senkinek. Nekünk is jár az a szabadság és az az önrendelkezés, amit akkor nyugaton már élvezhettek” – sorolta Menczer Tamás.
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint a nyugat ugyan nagy szimpátiával figyelte a szabadságharcot, de segíteni elfelejtett „így már akkor megtanulhattuk, hogy a mi szabadságunk kizárólag nekünk fontos”.
Az országgyűlési képviselő kiemelte: nincs nagyszerűbb cél, mint a családért és a hazáért küzdeni. „Tettük megerősít bennünket is a mai küzdelmek során. Ma sem szeretjük, ha mások akarják megmondani hogyan éljünk, hiszen jogunk van ahhoz, hogy a felmerülő kihívásokra magyar választ adjunk és jogunk van ahhoz is, hogy az életünket alapvetően befolyásoló kérdéseket ne mások döntsék el helyettünk.”
A Zichy Miklós Általános Iskola 7. osztályos diákjainak és az iskola énekkarának emlékezetes és megható műsora után Matyó Lajos református lelkész Ravasz László lelkipásztor 1956 novemberében megírt imáját olvasta fel, majd a megemlékezés közös imádsággal zárult.
Utoljára frissítve: csütörtök, 24 október 2024