A történész asszony vezette hosszú éveken át a templom körüli hitelesítő régészeti ásatásokat. Mint fogalmazott: sok fiatal egyetemistát vontak be az évek során a régészeti munkákban, egy egész nemzedék nőtt itt fel.
Ilona a bevezetőjében jelezte 1986-ban kapta a megbízást a régészeti feltárásokra, „ami minden középkorral foglalkozó régész álma kellett, hogy legyen” akkoriban.
Az ásatás eredményeit felhasználva íródott a tavaly megjelent "Tekintsd-e művet Isten" című átfogó, 600 oldalas kötet is a témában.
- Egy épület nem létezik csak önmaga, hanem az mindig egy településhez tartozik. Ez a romtemplom és Zsámbék esetében is így van – hangsúlyozta Valter Ilona előadásában, amiből megtudhattuk, hogy már 6-7000 ezer évvel ezelőtt a neolit és később a bronzkorban is laktak itt Zsámbék területén emberek és utána is folyamatosan. Ideális lakóterületnek számított, ahogy a templomdomb is folyamatosan építkezések és temetkezések színtere volt.
A történész hangsúlyozta, hogy Zsámbék már, mint magyar település létezett Szent István korától kezdve, hiszen a Premontrei monostor építése előtti időkben két templom is épült ugyanazon a helyen. Ezeket is sikerült feltárni az évek alatt, valamint 489 sírt, amelyből 260 biztosan a 11-12 századi kora középkori időkből származott.
Az eredményekből világosan látszik, hogy már Szent István idején is központi szerepe volt Zsámbéknak a környező kisebb elszórt lakott területek között.
A kora Árpád kori temetkezési leletek és a kutatások jól mutatják, hogy egy néhány családból álló magyar népesség élt már itt a 11 században is, akik a királyi erdőgazdaság szolgálatában álltak. A 12. század környékén jelent meg egy francia eredetű csoport (amit Smaragd nemzettségnek neveznek), akik először párhuzamosan, majd a magyar lakossággal összekeveredve alkották az itteni népességet, majd sokáig meghatározták Zsámbék és Perbál történetét. Mindezekről oklevelek is tanúskodnak.
A "Tekintsd-e művet Isten" című tavaly keménykötés kivitelben majd 600 oldalon megjelent könyvből még részletesebben megismerhetjük a korabeli prépostság históriáján keresztül a település középkori történetét, a török megszállás időszakát, a Zichy család szerepét és az évek során megkezdett ásatások eredményeit.
Valter Ilonát a Zsámbékért végzett munkásságáért, Pro Urbe díjjal tüntette ki Zsámbék Város Önkormányzata 2023-ban.
Utoljára frissítve: csütörtök, 22 augusztus 2024