SA: Mindenki tudta, hogy szobrász leszek. Már gyerekként is csak ezzel foglalkoztam. Tizenegy éves koromban kifaragtam a Romtemplomot százas szöggel, benne is volt az újságban. Utána elvégeztem a kötelező iskolákat, végigjártam a mesterség lépcsőfokait. Az ember nem tudja rögtön, hogy művész lesz, csak érzi az irányultságot és ha rajta marad az úton akkor ezt sikerülhet is elérni. Már iskolában is nagyon jól rajzoltam, Albert Laci bácsi tanárom velem rajzoltatta fel a táblára az órai anyagot krétával. Innentől kezdve már céltudatosan is képzőművésznek készültem.
Vallásos neveltetésű, ötgyermekes családból származik, egész életét meghatározza a hit. Saját kápolnát is épített műterme mellett, a Romtemplom közvetlen szomszédságában.
SA: Sokat gondolkodtam azon, hogy valahogy át kellene menteni azt a szellemiséget, ami a templomból árad, mert ez fontos. És sikerült, mert megcsináltam ezt a kápolnát, ahová nagyon sokan jöttek látogatóba, de most már nem nyitok ki, mert akkor nem tudok dolgozni. A kápolnát Takács Nándor székesfehérvári püspök úr szentelte fel és nevezte el Zsámbéki Madonna Kápolnának.
Sándor Antal folyamatosan alkot. A kertjében lévő, különböző anyagú kőtömbökről, szinte áhítattal beszél, mert ő már mindegyikben látja a leendő formát. Legújabb munkája egy hatalmas, egy tonnás könyv, valójában egy biblia, amelynek még a lapjai is hullámosak. A szinte lehelletfinom részletekkel kidolgozott süttői mészkőből készült alkotás, a Heildelberg melletti Wiesloch könyvtárának a köztéri szobra lesz.
SA: Ez már a hatodik köztéri szobrom abban a német városban. A könyvtárnál van egy kereszt alakú útszakasz, oda lesz kitéve úgy, hogy minden oldalról rá lehet majd látni. Ez egy biblia, mert rá van írva hogy IM ANFANG WAR DAS WORT, azaz Először volt a szó, vagyis az ige. De itt nem az a lényeg, hogy ez egy biblia, ezért nincs is rajta kereszt, hanem magát a könyvet, mint tárgyat szimbolizálja.
Sándor Antal szobrászművésznek Zsámbék Város Önkormányzata 2016. augusztus 20-án a Pro Urbe Díjat adományozta.
SA: Nagyon meglepődtem, mondtam is a polgármesternek, Lászlónak, hogy nem számítottam rá hogy most én kapom ezt a díjat és azt válaszolta, hogy ,,Hát azért adtuk!” Szóval nagyon örültem neki és bár nem az elismerésért csináltam, nagyon büszke vagyok arra, hogy így értékelték azt amit a városért tettem.
Sándor Antal már 18 éves korában faragott egy Szent János fejet a barokk templomnak, ami a mai napig látható, megcsinálta a temető kaput, restaurálta a Szent Ferenc-kutat, ő készítette a Gerecs Árpád domborművet, a Gungl domborművet, a Hun lány című Millecentenáriumi Emlékművet és a Török-kútnál található Köszöntő szobor is a nevéhez fűződik.
Utoljára frissítve: kedd, 30 augusztus 2016